Nő a tervező és a beruházó szabadsága

Mostantól a tervező (és a megrendelő) döntésén múlik, hogyan feleljen meg az épület a szigorúbb követelményeknek: tervezhet több hőszigetelést, jobb ablakokat, számolhat hővisszanyerős szellőzéssel, vagy tervezhet napelemet is. Az, hogy adott esetben melyik a legjobb megoldás nemcsak műszaki, hanem gazdasági kérdés is, amit sok tényező befolyásol. A cél az, hogy kisebb legyen az összesített energiaigény és a CO₂ kibocsátás. A mérnök feladata, hogy tudása szerint megtalálja a legjobb megoldást: most erre megvan a szabadsága is. 

Miért érdemes elolvasni ezt a kiadványt?

Az egyik cél, aminek a közvetlen hasznát könnyű átlátni az, hogy se tervezőként, se kivitelezőként ne legyünk veszélyben. A szabályok, a számítási módok és az energetikai követelmények ellenőrzésének megismerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy olyan épületeket tervezhessünk, kivitelezhessünk, amelyek teljesítik az előírt elvárásokat.

Miről lesz szó?

• Bemutatjuk a számítások változásait: mire figyeljünk jobban a határoló szerkezeteknél, milyen hőhidakat kell elkerülnünk, milyen apróságok ronthatják le nagyon a valódi fogyasztást.
• Foglalkozunk a légtömörség kérdésével. A valóságban egy rossz légtömörségű épület sokkal többet fogyaszt, mint egy jó légtömörségű – ráadásul az egész építkezéshez képest filléres tételekkel elérhető a jó légtömörség. Ehhez tömítő- és ragasztószerekre vagy a különböző légzáró szalagokra vagy fóliákra lesz szükség.
• Számításokon keresztül elemezzük, hogy az összesített energetikai követelményértéket, hogyan érhetjük el. Szinte minden esetben búcsút mondhatunk a közvetlen elektromos fűtéseknek, mint a fűtőfólia, az infrapanel, az elektromos kazán vagy hasonló, gyorsan és olcsón telepíthető, de az elektromos áram környezetszennyező előállítása miatt rengeteg CO₂-kibocsátást okozó fűtésnek. Hatalmas fellendülés előtt állnak viszont a klímák és a hőszivattyúk – de messze nem elegendő, ha az árajánaltunkban kicseréljük az eddig bevált fűtést egy másikkal. Nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy miért azzal a fűtési rendszerrel számolt a tanúsító. Végigszámolunk több gépészeti megoldást is, hogy lássuk a számítás menetét – és hogy melyik fűtéssel mennyit “nyerünk” vagy “veszítünk” az energiamérlegen.
• Megnézzük, hogy az új követelmények elérését a légtechnika miként támogatja. Az új rendeletben sem tették kötelezővé a hővisszanyerős szellőztetés beépítését, viszont rá fogunk jönni, hogy sok esetben egyszerűen “nem jön ki a matek” nélküle.
• Kiadványunk végén kitekintünk a beépített karbonlábnyom vizsgálatának kérdéskörére is. Nyugaton már több országban vannak olyan energetikai követelmények, melyek az építés “zöld” módját azzal garantálják, hogy az ún. beépített karbonlábnyomot is vizsgálják. Erős a szándék, hogy itthon is legyenek ilyen követelmények, ugyanis uniós előírás az építőipar “zöldítése”. Ez a tudás akkor is jól fog jönni, ha az építőipar itthoni válsága miatt külföldi megbízókat keresünk és átmenetileg inkább más uniós országba tervezünk vagy kivitelezünk.

Több mint egy szakkönyv

Kiadványunk nemcsak egy szakkönyv, hanem folyamatos szakmai támogatás ad olvasóinak. Vásárlóink online hozzáférést kapnak az energetikai szakmai fórumhoz:

• ahol kérdezhetnek a szakértőtől,
• elolvashatják az összes feltett kérdést és az arra vonatkozó választ,
• tallózhatnak az energetika témájú cikkek között és
• pdf-formátumban letölthetik a frissítésekkel bővített kiadványt.